VADÁSZATI FAUNA
Romániában, az Európában előforduló vadfajok majd mindenike megtalálható. Vadászat szervezhető szabadterületi vadászterületeken, vagy vadaskertekben. Az alábbiakban megpróbáltuk összefoglalni néhány szóban, a kiemelkedő vadgazdálkodási jelentőségű fajok jellegzetességeit.
Gímszarvas – Cervus elaphus
A gímszarvas romániai elterjedési területe gyakorlatilag a Kárpátok megközelítőleg 1000 km-es szakaszára tehető. Az állomány nagyon jól képviselt hegyvidéken valamint egyes magterületeken sík és dombvidéki erdőkben. Az állomány kiemelkedő életképességét a kárpáti elterjedési területre jellemző természetes szelekciónak köszönheti.
A természetes szelekció eredményeként a kárpáti gímszarvas testméretei Romániában meghaladják a Nyugat-európai társaikét, a golyóérett bikák átlagos testtömege eléri a 250 kg-ot. A bikák testhossza 220-260 cm, a teheneké 150-160 cm. A szőr színe nyáron vöröses barna, télen pedig szürkés barna.
1981 és 1985 között egy Romániában elejtett gímszarvas tartotta a világranglista első helyét egy 261,25 CIC nemzetközi pontra értékelt trófeával.
Az országos rekord 2003-ban esett és a hivatalos bírálaton 261,25 CIC pontot kapott. A bikák vadászidénye Szeptember 1 és December 31 között van, a teheneké és borjaké Szeptember 1-től Február 15-ig tart. A gímszarvas vadászata lesből történik a bőgőhelyek környékén, valamint cserkelve a gyakran használt területrészeken és váltók mellett.
Őz – Capreolus capreolus
Az őz a szarvasfélék legkisebb termetű romániai képviselője. Az ország minden részén előfordul a Duna árterétől a Bánság és Moldva mezőségein át egészen az alpesi területekig. A májusi és júniusi vöröses szín, télre szürkéssé válik. Testének hossza 95-135 cm. Marmagassága 65-75 cm. Zsigerelt testtömege bakoknál 20-25 kg, sutáknál 18-20 kg. A Romániai trófea rekord 211,67 CIC pontos. Vadászidénye bakok esetében Május 1 – Október 15, sutáknál Szeptember 1 – Február 15.
Zerge – Rupicapra rupicapra
A zerge bolygónkon 8 nagy földrajzi zónában fordul elő. Ezek: az Alpok, Appenninek, Balkán félsziget, Ázsia, Kárpátok, Kaukázus és Újzéland.
Európában 7 alfaja ismert. A Kárpátok sziklás csúcsai a globális elterjedési terület legéletképesebb populációinak otthona. Októbertől tavaszig fekete vagy barnás-fekete. A nyári hónapokban világos rozsdavörös.
Testhossza 125-130 cm, a kecskék valamivel kisebbek. Kosoknál a marmagasság 70-90 cm, a testtömeg 40-60 kg. Az abszolút világrekord zerge trófea a Fogarasi hegységből származik és 141,1 CIC pontra lett értékelve.
A zerge vadászata csak cserkeléssel lehetséges. A kosok és a kecskék egyaránt elejthetők Szeptember 1 és December 15 közötti időszakban. A zerge vadászta Október 15 környékén a legeredményesebb.
Vaddisznó – Sus scrofa attila
Romániában a vaddisznó a magas hegységi területektől a Duna-deltáig mindenütt előfordul. Testhossza 100 és 200 cm között változik, a marmagasság 100-120 cm. Színe a barnától a feketéig terjed.
Vadászati idénye Junius 1 – Január 31- koca és malac, pedig kanra egész evben vadászni. A vaddisznó elejtésére leginkább alkalmazott vadászati módok a hajtás és a lesvadászat, valamint havas napokon a cserkelés is eredményes lehet. A hajtóvadászatnak különös hangulatot kölcsönöz a disznós kutyák használata.
Gyakori a 150 kg testtömegű egyedek elejtése, de néha előfordulnak a terítéken 250 kg-ot meghaladó egyedek is. A romániai csúcstartó trófea 144,00 CIC pontra lett értékelve, de az országos lista első 10 helyezettje mind 137,00 CIC pont feletti.
Barnamedve – Ursus arctos
A barnamedve a legnagyobb termetű húsevő Romániában. A domb és hegyvidék természetes élőhelyeit uralja, a Kárpát hegylánc teljes Romániai szakaszán.
Testhossza 2-2,5 m, marmagassága 1,2-1,5 m, testtömege 350 kg, de néha ezen méreteket is meghaladja.
Románia a barnamedve európai elterjedési területének legnagyobb egyedszámú, sűrűségű és legerőteljesebb populációinak ad otthont. Elejtésére alkalmazott vadászati módok: a cserkelés, lesvadászat és a hajtás. Amíg a lesvadászat a tavaszi időszakra jellemző, addig a hajtások ideje az ősz, mikor a medve populációk a bőséges élelmet és takarást biztosító területrészeken koncentrálódnak. A bocsos anyamedvék teljes mértékben védettek.
A világranglista első helyezett trófeái, bőr és koponya tekintetében egyaránt, Romániából származnak. A világrekord bőr 687,79 CIC pontos és egy 1983-ban esett, koponya tekintetében Románia 1997 és 2000 között tartotta a világrekordot egy 1994-ben elejtett 69,47 CIC pontra értékelt trófeával. A világranglista első 10 medvebőre Romániában esett, az első 10 koponyából 5 származik innen.
Farkas – Canis lupus
A Kárpátok vonulatának nehezen megközelíthető természetes erdői, a farkas egyik utolsó menedékét biztosítják Európában.
Itt egy erőteljes számbeli és területi expanzióban lévő populáció él.
Legfőbb természetes zsákmányállatai a gímszarvas, őz és vaddisznó. Testtömege 40 – 60 kg, de ejtettek el már 80 kg-os farkast is.
A farkas színe változó az évszak és az élőhely függvényében, a világos szürkétől a sárgás szürkéig, feketés árnyalatokkal. Tápláléka vadon élő és háziállatokból áll, de előszeretettel fogyasztja el a nyájak és csordák őrzésére tartott kutyákat is. Elejtésére alkalmazott vadászati módok a lesvadászat és a hajtás, mindkettő az őszi és téli időszakra jellemző. Véletlenszerűen előfordulhat a vaddisznóhajtásban, vagy a medve lesvadászatán is, de az a vadász, aki kizárólag farkast szeretne elejteni időt kell rá szánnia és valóban ki kell tudja használni a terep adottságait, hogy egy különleges megmérettetés után sikerüljön megszereznie ezt a rendkívül nehezen megszerezhető vadásztrófeát.
Románia birtokolja a faj világrekordját, és innen származik a világranglista első 10 farkasbőréből 5, valamint a harmadik helyen lévő koponya. A világrekord farkasbőr 186,17-, a koponya 45,30 CIC pontos. Az első 10 farkasbőr 154,00-, az első 10 koponya 40,00 CIC pont feletti.
Hiúz – Lynx lynx
Az egész Kárpát hegyvonulatban előfordul. Kedveli a kiterjedt, sok sűrűt, sziklás részt és szakadékot felölelő erdőket, nehezen megközelíthető helyeket. A macskafélék legnagyobb testméretű Európai képviselője, Romániában erős és kiemelkedő életképességű populációval. Legfontosabb zsákmányállata az őz, de nem ritkák azon esetek amikor a hiúz szarvastehenet ejtett el. A hiuz védett faj és a vadászata szigoruan tilos.
Az országos rekordot egy 173,37 CIC pontra értékelt bőr tartja, míg a legnagyobb koponya 28,05 CIC pontos.
Vadmacska – Felis sylvestris
Hegy és síkvidéken egyaránt elterjedt. Olyan területeken, ahol a hiúz nagyobb számban van jelen a vadmacska populáció sűrűsége kisebb. Romániában védett faj, azonban amennyiben a populációsűrűsége bizonyos területen megnő, lehet rá vadászni.
Róka – Vulpes vulpes
Dobrudzsától az alpesi zónáig mindenütt jelen van. Főként apróvadas területeken elterjedt, és ott jelentős károkat is okoz. A rokára egesz evben lehet vadászni. Az elejtésére alkalmazott vadászati módok pedig: a hajtás, kotorékozás, lesvadászat csaléteknél és csalisíppal folytatott vadászat. Romániában a róka éves terítéke a második legnagyobb – a mezei nyúl után – a vadászterületeken elejtett emlősök sorában.
Az országos csúcstartó koponya 25,30 CIC pontos.
Mezei nyúl – Lepus europaeus
Erdős és mezőgazdasági területek egyaránt a mezei nyúl élőhelyét képezik. Nagyobb populációsűrűség 400 méter tengerszint feletti magasság alatt fordul elő, ahol magasabb a hőmérséklet és kisebb a csapadékmennyiség. A mezei nyúl akár 1500 méterrel a tengerszint felett, az alpesi övben is előfordul.
November 1 és Január 31 között vadászható, erre a leginkább közkedvelt módszer a hajtás. Az országos terítékadatok alapján a vadászati jelentőségű emlősök között első helyen van.
Fácán – Phasianus colchicus
Ázsiai eredetű faj, amely már rég behatolt Európába és elterjedt a kontinens egészén. Jelenleg benépesíti Románia majd összes domb és hegyvidéki vadászterületeit. Vadászidénye Október 1 és Február 28 között van. A leggyakrabban használt vadászati mód a hajtás, rövid szakaszokon, sok és sűrű vonalban haladó hajtókkal. Egy másik közkedvelt vadászati mód a kutyák segítségével űzött „ugrasztás”.
Fogoly – Perdix perdix
Sík és dombvidéken, ahol a hóréteg nem olyan nagy, hogy a táplálékforrás hozzáférhetőségét meggátolja, erőteljes állományai fejlődtek ki.
Vadászati idénye Október 15 és December 31 között van. Az alkalmazott vadászati mód a kutyás „ugrasztás”.
Fürj – Coturnix coturnix
Költöző faj, tavasszal március – április során érkezik és szeptember elején távozik. Vadászati idénye Augusztus 15 – November 15. Legszebb és legeredményesebb vadászat fürj elejtésére a vadat álló „pointer” kutyákkal történik.
Siketfajd – Tetrao urogallus
A fajdfélék legnagyobb testméretű képviselője a Kárpát hegység 1200 méter tengerszint feletti magasság feletti kiterjedt lucfenyveseiben és lomblevelű erdőiben él, ahol a növényi eredetű táplálékának kiegészítésére megfelelő fauna áll rendelkezésre. Legmagasabb állománysűrűségek a Keleti Kárpátokban vannak. A sikedfaj vadászata tilos.
